Végrehajtói jutalék

Végrehajtást követően milyen összeg jár vagy nem jár a végrehajtónak?

Egy végrehajtói díj 4 fő tételből áll össze: munkadíj, felmerülő költség, kamarai költség átalány (a teljes követelés 1%-nak megfelelő összeg) és a végrehajtói jutalék. Az utóbbival kapcsolatban van a legtöbb kérdés.

A végrehajtói jutalékkal kapcsolatban, milyen összeget és hogyan kellene kiszámolnia a végrehajtónak a jogszabály szerint? A végrehajtói jutalék százalékosan és sávosan van meghatározva a végrehajtási törvényben. A kisebb tartozásoknál 10%, aztán 8% és 6%, egy bizonyos összeg felett 3%, amit a végrehajtó felszámolhat jutalékként. Ez így is egy óriási összeg, ha azt vesszük hogy például egy 8 milliós tartozásnál, 6%-kal számolva is fél millió forintról beszélünk, 8%-kal számolva még nagyobb ez az összeg.

Ezeket a százalékos összegeket törvény írja elő, jogszerűen jár nekik. Ami a problémát jelenti ezzel kapcsolatban, hogy volt egy olyan bírósági döntés, amit egy végrehajtó megnyert. Ebben arról volt szó, hogy jár-e jutalék az az összeg után, amit nem hajtott be, konkrétan az elengedett összeg után.

Ez a kérdés a mi tevékenységünkkel úgy kapcsolódik, hogy hozzánk azért jön az ügyfél, hogy csökkenteni szeretné tartozását. Ha már végrehajtáson van, mi lecsökkentjük a tartozást 20 millió forintról 10 millióra és azt gondolnánk, hogy a 10 millió után jár a jutalék és nem a 20 millió után, mivel a maradék 10 el lett engedve, nem került behajtásra. Ezzel ellentétes volt ez az ítélet, amit hoztak. Bár Magyarország nem egy precedens jogi ország és ez nem egy Kúria jogegységi döntés volt, nem is egy eseti döntés amire lehetne hivatkozni, ennek ellenére ez több végrehajtónak megtetszett és ezt kezdték el követni. Teljesen mindegy hogy a bank elengedett vagy nem engedett el a tartozásból, a jutalékukat a teljes tartozás után számolták ki.

Egy példa erre: volt ügyfél aki megkeresett egy 20 milliós tartozással, ahol árverésen elkelt az ingatlana, de még maradt fent 20 millió tartozása és az adott pénzintézet kiengedte a tartozást 1 millió forintból, tehát 19 millió forintot elengedtek neki, 1 milliót kellett csak megfizetnie. Most ha a végrehajtó a 20 millió után számolja a végrehajtási díjat, akkor többet fizet a végrehajtónak, mint a banknak. Mert így lehet hogy lesz 1,2 millió tartozása a végrehajtó felé, ami elég igazságtalan lenne így, valószínűleg ezt ismerte fel a jogalkotó is és ezért vezetett be a VHT-be a nyár folyamán értelmező rendelkezéseket.

Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hír is, a mostani módosítással bekerült két értelmező rendelkezés is a 4.a és 4.b.

A 4.a azt mondja ki, hogy alapesetben a végrehajtónak jár a végrehajtói díj az elengedett összeg után is, azt is sikernek kell tekinteni az ő szempontjából. A b. pont alkalmaz egy kitételt, és ez a jó hír számunkra, abban az esteben, ha pénzintézet az aki elenged a tartozásból és ezt a büntetőjogi felelőssége tudatában, cégszerűen leigazolja a végrehajtó felé hogy ő például 20 millióból 8 millióban kiengedte az ügyfelet, akkor csak azután az összeg után számolhat jutalékot a végrehajtó, amit ténylegesen megfizetésre került.

Ez számunkra azért jó hír, mert ügyfeleink 90%-a pénzintézetnek tartozik és náluk ezt tudjuk mondani, hogy a végrehajtónak csak azután kell jutalékot fizetni, ami ténylegesen megfizetésre kerül.

Ellenben ha egy magánszemély vesz meg egy banki tartozást, akkor nem tudja ezt az ügyfél alkalmazni, akkor a teljes összeg után jár a végrehajtói díj.

Például ha magánszemélynek követelése van magánszeméllyel kapcsolatban, időközben meggondolja magát és jelzi a végrehajtónak, hogy mégsem kéri a végrehajtást. Ebben az esetben a nem beszedett vagy lemondott összeg után milyen jutalék jár a végrehajtónak? Meg kell fizetni a teljes jutalékot. Sajnos ebben az esetben jár a végrehajtónak a nem beszedett összeg után is a jutalék.

Ez egy nagyon fontos módosítás volt, mert ez a rossz gyakorlat kezdett elszaporodni. Ezzel a két új rendelkezéssel eléggé egyértelműsítve lett a végrehajtói jutalék.